Intézménymutató:
Sapientia Erdelyi Magyar Tudomanyegyetem /EMTE/
2000. május 31.
Elbírálta a pályázatokat a Sapientia kuratóriuma: négy székelyföldi pályázatot támogatnak - két csíkszeredait, egy székelyudvarhelyit és egy marosvásárhelyit. Tonk Sándor a Sapientia kuratóriumának elnöke kiemelte: a kuratórium a sorrendet a kivitelezhetőség szempontjai alapján állította fel. Most csak a sürgősnek minősített pályázatokról született döntés, ezeknél a pályázók még idén szeretnének valamilyen tanszéket beindítani, és előkészítették az ideiglenes működéshez szükséges iratcsomót. Az elfogadott pályázatok: Csíkszeredában a Pro Agricultura Hargitae Alapítvány környezetgazdálkodás, élelmiszeripar, közgazdasági szak beindítását, a marosvásárhelyi Pro Vitae Christiana Alapítvány szociál-pedagógiai szak beindítását tervezi. Emellett két pályázatot tartott a kuratórium figyelemre méltónak, és ajánlotta ezeknek a további támogatását ahhoz, hogy mielőbb elérjék az akkreditációs szintet: a Csíkszeredai Regionális Képzési Központét és a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatalét. A csíkszeredai központ javasolta több szak beindítását - agrárgazdaság, agrárszociológia, környezetmérnöki, stb. - de kiépítése csak fokozatosan történik. Idén egyetlen szakkal indulnának, a többit jövőre tervezik akkreditációs szintre felfejleszteni. A székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal gazdaságtudományi kar kiépítésére pályázott. - Pályázatot nyújtott még be a nagyváradi Partium Keresztény Egyetem, infrastrukturális támogatást kérve. A Sapientia és a Partium egyetem között nemrégen létrejött egyezmény alapján a kuratórium elfogadta a kérést. Tonk Sándor hangsúlyozta, hogy a nyertes pályázatok mindegyike mögött létezik már egy-egy működő oktatási forma. Kolozsvárról azért nem érkeztek pályázatok, mert a magánegyetemnek a komplementaritás elve alapján kell működnie. A Közgazdász Társaságtól viszont máris érkezett a jövőre vonatkozó javaslat, amely egy könyvviteli-számítógépes-nyilvántartási szak beindítására vonatkozik. /Elbírálta a pályázatokat a Sapientia kuratóriuma. Megkezdődhet az egyetemépítés. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./
0. október 1.
Szept. 30-án a felsőoktatási intézmények megnyitották kapuikat. A 2002-2003-as tanévben Kolozsváron mintegy 60 ezer diákot számlálnak, ebből 43 ezret csupán a Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE). A BBTE is megünnepli idén Bolyai János halálának kétszázadik évfordulóját, ez szept. 30-án kezdődött, amit a matematikus életművének szentelt tudományos ülésszakkal és életéről szóló kiállítással tesz emlékezetessé. Andrei Marga, a BBTE rektora leszögezte: továbbra is tiltakozik a Bukarestből irányított egyetemi autonómia fejlődését akadályozó törekvések ellen. Marga kijelentette, idén is folytatni fogják a modernizációs folyamatot, valamint a kreditrendszer is teljes mértékű alkalmazást kap a nyugati egyetemekkel való együttműködés érdekében. Marga beszédében a nagy múltú kolozsvári felsőoktatás hagyományaira hívta fel a jelenlévők figyelmét, megemlítve az 1581-ben Báthory István által alapított jezsuita kollégiumot. Kolozsváron a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem (EMTE) Természettudomány Kara is elkezdte működését húsz hallgatóval. Tonk Sándor, az EMTE rektora bejelentette: sajnos nincs végleges tanári karuk, mert a két nemzedék kiesése nagy érvágást jelentett a magyar nyelvű felsőoktatás számára. A megnyitón felszólalt még Berki Anna, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) képviselője, majd Mócsy Ildikó, a környezettudományi tanszék vezetője rövid környezetvédelmi előadást tartott. /Borbély Tamás, Rácz Éva: Új tanév a kolozsvári felsőoktatásban. Bolyai Jánosra emlékeznek a Babes-Bolyai Tudományegyetemen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./
0. október 1.
Szept. 30-án a felsőoktatási intézmények megnyitották kapuikat. A 2002-2003-as tanévben Kolozsváron mintegy 60 ezer diákot számlálnak, ebből 43 ezret csupán a Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE). A BBTE is megünnepli idén Bolyai János halálának kétszázadik évfordulóját, ez szept. 30-án kezdődött, amit a matematikus életművének szentelt tudományos ülésszakkal és életéről szóló kiállítással tesz emlékezetessé. Andrei Marga, a BBTE rektora leszögezte: továbbra is tiltakozik a Bukarestből irányított egyetemi autonómia fejlődését akadályozó törekvések ellen. Marga kijelentette, idén is folytatni fogják a modernizációs folyamatot, valamint a kreditrendszer is teljes mértékű alkalmazást kap a nyugati egyetemekkel való együttműködés érdekében. Marga beszédében a nagy múltú kolozsvári felsőoktatás hagyományaira hívta fel a jelenlévők figyelmét, megemlítve az 1581-ben Báthory István által alapított jezsuita kollégiumot. Kolozsváron a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem (EMTE) Természettudomány Kara is elkezdte működését húsz hallgatóval. Tonk Sándor, az EMTE rektora bejelentette: sajnos nincs végleges tanári karuk, mert a két nemzedék kiesése nagy érvágást jelentett a magyar nyelvű felsőoktatás számára. A megnyitón felszólalt még Berki Anna, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) képviselője, majd Mócsy Ildikó, a környezettudományi tanszék vezetője rövid környezetvédelmi előadást tartott. /Borbély Tamás, Rácz Éva: Új tanév a kolozsvári felsőoktatásban. Bolyai Jánosra emlékeznek a Babes-Bolyai Tudományegyetemen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./
2000. október 10.
Kolumbán Gábor vezetésével hamarosan beindul Csíkszeredában az Erdélyi Magyar Tudományegyetem szervezési irodája. Négyközpontúnak tervezik az új intézményt: a központ Kolozsváron lenne, mellette a Marosvásárhelyen, Nagyváradon és a Székelyföldön működő tagozatok képeznék az oktatási hálózatot. Az öt Csíkszeredában induló szak közül négy indítására a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány, egyre pedig a Regionális Képzési Központ nyújtott be szakindítási pályázatot. Ezeket a Sapientia kuratóriuma kedvezően bírálta el. /Erdélyi Magyar Tudományegyetem. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 10./
2000. október 10.
Kolumbán Gábor vezetésével hamarosan beindul Csíkszeredában az Erdélyi Magyar Tudományegyetem szervezési irodája. Négyközpontúnak tervezik az új intézményt: a központ Kolozsváron lenne, mellette a Marosvásárhelyen, Nagyváradon és a Székelyföldön működő tagozatok képeznék az oktatási hálózatot. Az öt Csíkszeredában induló szak közül négy indítására a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány, egyre pedig a Regionális Képzési Központ nyújtott be szakindítási pályázatot. Ezeket a Sapientia kuratóriuma kedvezően bírálta el. /Erdélyi Magyar Tudományegyetem. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 10./
2001. február 23.
Németh Zsolt államtitkár febr. 21-én Bukarestben folytatott hivatalos tárgyalásokat a román kormány több tagjával, majd Sepsiszentgyörgyön utazott, ahol Demeter Jánossal, a megyei tanács elnökével, Albert Álmos polgármesterrel, a város képviselőtestületével, valamint a megye prefektusával és magyar nemzetiségű alprefektusával találkozott. "Székelyföld a romániai magyarság belső anyaországa" - fogalmazott Németh Zsolt febr. 22-én Sepsiszentgyörgyön. A hivatalos sepsiszentgyörgyi program befejezésekor tartott sajtóértekezleten Németh hangsúlyozta, hogy Magyarország számára fontos tényező a romániai magyarság, amelyet a két ország közötti összekötő kapocsnak tekint. - Magyarország készen áll arra, hogy ne csak a kereskedelmi forgalom, hanem a beruházások révén is fejlessze a gazdasági kapcsolatokat - hangsúlyozta a külügyi államtitkár. Németh kitért a Csíkszeredába tervezett magyar konzulátus kérdésére is. - Mostani bukaresti tárgyalásaimon megállapodtam partnereimmel, hogy megvizsgáljuk a megvalósítás technikai vonatkozásait - jelentette ki, hangsúlyozva, hogy a csíkszeredai konzulátus kérdése nem politikai, hanem technikai kérdés. Németh Zsolt szólt a létesítendő Erdélyi Magyar Tudományegyetem fontosságáról, arról, hogy az egyetem egyik pillére a Székelyföldön kell hogy legyen. A magyar külügyi államtitkár erdélyi körútját febr. 23-án Kolozsváron folytatja, majd Gyulafehérváron az erdélyi katolikus érsekkel tartott találkozóval fejezi be. /Székelyföldön a magyar külügyi államtitkár. Németh Zsolt Sepsiszentgyörgyre látogatott. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./ Sepsiszentgyörgyön a régiófejlesztési problémákról volt szó Németh Zsolt államtitkár látogatásakor. A tervezett program is "csúszott", végül is le kellett mondani a Vargyasra beütemezett délutáni látogatásról. "A nyár folyamán remélhetőleg sort keríthetünk majd a Rika alatti település felkeresésére" - emelte ki Németh Zsolt a sajtó képviselőivel tartott találkozója során. Csodálója a tulipános vargyasi festett bútoroknak, ezért is óhajtotta e szép tájegységet is felkeresni. A sajtóértekezleten Németh Zsolt részletesen szólt az övezetfejlesztéstől elválaszthatatlan infrastruktúra megteremtésének szükségességéről. A külügyi államtitkár kitért a csíkszeredai konzulátus létesítésének igényre is, majd a Székely Mikó Kollégiumban tett látogatással folytatta programját. /(Flóra Gábor): Németh Zsolt Háromszékről Kolozsvár felé utazott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./ A román média viszonylag kevés teret szentelt Németh Zsolt szept. 21-én befejeződött bukaresti látogatásának. Megbeszéléseit összegezve a magyar külügyi államtitkár az új román kormánnyal kialakítandó kapcsolatok, a román-magyar viszony fellendítésének esélyeit hangsúlyozta az újságírók előtt. Mint mondotta: a tavalyi választásokat követően a magyar kormány visszafogott kivárással követte a romániai politikai élet fejleményeit, ám az eltelt két hónap történései, döntései, és bukaresti tárgyalásai nyomán már úgy fogalmazhat: biztató előjeleket lát az előrelépésre a magyar-román kapcsolatokban, a romániai/erdélyi magyarság elvárásainak rendezésében. Jók a kilátások az együttműködés elmélyítésére minden területen, román részről pedig szinte minden esetben fogadó készség nyilvánult meg, kategorikus elutasításban egyetlenegy magyar felvetés se részesült. Megtörtént tehát a hivatalos kapcsolatfelvétel az új román kormánnyal, a tárcák szintjén is egymást érik az egyelőre inkább ismerkedő jellegű találkozók. Az új kapcsolatrendszer kiépítéséhez számtalan gyakorlati teendő elvégzésére is szükség van, például a magyar-román vegyes bizottság, a 11 szakbizottság intézményrendszere évek óta tetszhalott állapotú. De a gazdasági élet, a bel- és igazságügyi kapcsolatok, a környezetvédelem, a decentralizáció, a határ menti együttműködés, a kisebbségi kérdéskör területén számos függőben maradt probléma vár sürgős megoldásra, megnyugtató rendezésre. Alapvető igényként fogalmazódott meg román részről, hogy Magyarország támogassa Románia integrációs törekvéseit, s erre ígéret is tett a magyar küldöttség. A magyar diplomácia igényeket fogalmaz meg, mint például a magyar állami egyetemét. Sürgeti a kereskedelem felfuttatását akadályozó védővámok felszámolását, a szerződéses kapcsolatok elmélyítését. A Romániai Magyar Szó munkatársa hozzátette: csak látszólag biztatóak a magyar-román viszony javulásának előjelei. Némileg kételkedni lehet abban, hogy a budapesti külügyi küldöttség tagjai előtt megfogalmazott bukaresti ígéretek, vállalások egyhamar kézzelfogható valósággá válnak. A Nastase kabinet fő célkitűzéseként emlegeti az euroatlanti integrációt, ugyanakkor az elodázás, a kibúvó keresés taktikájáról sem igazán tud lemondani. /Ferencz L. Imre: Kivárás után biztató előjelek? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./
2001. március 20.
Az országos akkreditációs bizottság márc. 19-én újabb 20 szak működését hagyta jóvá. Többek között ideiglenesen akkreditálták az angol nyelv és irodalom szakot a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen. A testület nem fogadta viszont el a szintén a partiumi egyetemen létrehozandó román nyelv és irodalom, illetve a tanítóképző-idegen nyelv szak jóváhagyására vonatkozó kérést. Kötő József elmondta: a nagyváradi egyetemen eddig a vallástanári-ének szak, egyházi-közgazdasági és filozófia szak nyert ideiglenes akkreditálást. A bizottság közleményében nem esett szó az Erdélyi Magyar Tudományegyetem akkreditációs kéréséről. /Újabb akkreditált szakok. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./
2001. március 21.
Márc. 20-án Tőkés László püspök Budapesten megbeszélést folytatott Orbán Viktor miniszterelnökkel. A püspök Orbán Viktor miniszterelnököt, Pokorni Zoltán oktatásügyi minisztert és Németh Zsolt külügyi államtitkárt is Nagyváradra hívta az Arany János Kollégium felújított, kibővített épületének átadására. Az épület kibővítése az első nagyszabású munkálat, amely az egyetemépítésre adott magyar költségvetési támogatásból készül el. Az esemény máj. 19-én, a Varadinum rendezvénysorozat keretében lesz. - Tőkés László elmondta, a megbeszélés annak a tárgyalássorozatnak a része, amit a miniszterelnök időről időre folytat a határon túli egyházi, politikai, közéleti vezetőkkel. Tőkés László a Krónikának kifejtette, egyetértettek a Partiumi Keresztény Egyetem és az Erdélyi Magyar Tudományegyetem távlati összekapcsolódása kérdésében. Tőkés sajnálatosnak tartotta, hogy a magyar kormány továbbra is elzárkózik attól, hogy jelenlegi helyzetében támogassa a Magyarok Világszövetségét (MVSZ). "Ez azonban nem tette feszültté a megbeszélésünket - magyarázta Tőkés - a miniszterelnök úr megértette, hogy a Világszövetség tiszteletbeli elnökeként kötelességem képviselni az MVSZ ügyét." Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke elmondta, érzése szerint legalább olyan jó a kapcsolata a magyar kormánnyal és a miniszterelnökkel, mint Markó Béla szövetségi elnöknek. /Gazda Árpád: Nagyváradra látogat Orbán? A magyar kormányfővel tárgyalt Tőkés László. = Krónika (Kolozsvár), márc. 21./
2001. április 18.
Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői levélben fordultak Orbán Viktorhoz, amelyben találkozót kértek a magyar miniszterelnöktől az erdélyi magyar tudományegyetem ügyében. Amint azt Tőkés László királyhágómelléki református püspök a Szabadságnak elmondta: az egyházfők azért látogatnak ápr. 18-án Budapestre, hogy a legmagasabb szinten vethessék fel aggodalmaikat, gondjaikat, a tervezett felsőoktatási hálózattal kapcsolatban. A miniszterelnök által kitűzött tanácskozás egybeesik a státustörvény vitájával, amelyet ápr. 19-i tart az Ország-gyűlés. Az egybeesés lehetővé teszi, hogy a magyar államfő és az egyházi vezetők még az utolsó előtti napon is egyeztessenek ebben a kérdésben is. - Tőkés püspök szerint semmiképpen sem szabad egyik, vagy másik szervezetnek monopolizálni a magyar igazolvány kiállításához szükséges ajánlás kibocsátását. Az ajánló szervnek minél szélesebb körben kell képviselnie a kárpát-medencei magyarságot. - Tavaly közös nyilatkozatot bocsátottak ki - emlékeztetett Tőkés László -, amelyben az egyházak kifejezték részvételi készségüket a magyar igazolvány kibocsátásában. - A törvénytervezet értelmében egy önálló fórum jönne létre a magyarság-igazolvány kibocsátásának előkészítésére, amely magában foglalná az egyházak képviselőit is - nyilatkozta a püspök. /Sz. K. : Erdélyi magyar egyházfők Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./
2001. április 26.
Kellő számú munkáltató, a vártnál viszont jóval kevesebb diplomás érdeklődött munkalehetőség után az ápr. 25-én Csíkszeredában megrendezett karrierbörzén. Tizenhat vállalkozás összesen 76 munkahelyet kínált felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek. Az előzetesen bejelentkezett 30 érdeklődőből mindössze 14-en voltak kíváncsiak az ajánlatokra, további 65-en a börze napján jelentkeztek be, és mintegy 45-en regisztráció nélkül vettek részt - jelentette be Dénes István a szervező Mercurius Gazdaságfejlesztő Szervezet elnöke, a rendezvényt követő sajtótájékoztatón. - A karrierbörze keretében konferenciát tartottak, amelyen előadást tartott többek között Lányi Szabolcs, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Tagozatának kinevezett dékánja; Bara Gyula, a Free Vállalkozásfejlesztési Alapítvány elnöke, volt munkaügyi államtitkár; Mircea Dusa prefektus; Papp Előd alpolgármester; Bogos Zsolt, a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. - A karrierbörze rendezvényei Sepsiszentgyörgyön majd Brassóban folytatódnak. /Állásbörze diplomásoknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 26./
2001. május 9.
Megbeszélést tartott máj. 8-án Markó Béla RMDSZ-elnök a bukaresti Szövetségi Elnöki Hivatalban a kormány mellett működő intézmények, illetve más központi intézmények RMDSZ-es szakembereivel. A megbeszélésen az RMDSZ elnöke tájékoztatta a résztvevőket arról, hogy az RMDSZ hathatós közbenjárásának köszönhetően ősztől beindul az alakuló Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredába kihelyezett részlege. Ugyancsak az RMDSZ hathatós közbenjárására a 2001-2002-es iskolai évtől kezdve Nagyenyeden, Kézdivásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Nagyváradon és Marosvásárhelyen újra indul a magyar nyelvű középfokú tanító- és óvónőképzés - hangzott el a megbeszélésen. /RMDSZ Tájékoztató, máj. 9. - 1965. sz./
2001. május 10.
Az EBESZ leköszönő főbiztosát fogadta Markó Béla RMDSZ-elnök is. A vendég az RMDSZ-RTDP egyezményről, a helyi közigazgatási törvény alkalmazásáról, a felsőoktatásról érdeklődött. Üdvözölte az akkreditációs bizottság döntését, az ősztől három szakkal beinduló erdélyi magyar tudományegyetemet. Egyetértettek abban, hogy szükséges a státustörvény széleskörű megismertetése. A helyi közigazgatási törvény példaként szolgálhat azon országok számára, amelyeknek a nemzeti közösségek anyanyelvhasználatához való jogát kell megoldaniuk - jelentette ki máj. 9-én Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa a Cotroceni-palotában tett látogatása során. A főbiztos pozitívan értékelte a jogszabályt, amely lehetőséget biztosít a nemzeti kisebbségek számára, hogy anyanyelvüket használhassák a közigazgatásban. - Stoel elégedettségét fejezte ki azzal kapcsolatban, ahogyan Románia a roma kérdést próbálja orvosolni. A főbiztos szerint Romániának sikerült megtennie az első lépéseket ezek megoldása érdekében. /Max van der Stoel: Példaértékű a helyi közigazgatási törvény. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./
2001. május 10.
Dr. Lányi Szabolcs vegyészmérnök, egyetemi tanár /sz. Görgényszentimre, 1946/ 1968-ban szerzett vegyészmérnöki diplomát a Bukaresti Műszaki Egyetem (BME) vegyészmérnöki karán. Mint évfolyamelsőt, még abban az évben kinevezték tanársegédnek. 1989-ben hat hónapig tartó politikai rendőrségi kivizsgálás után eltiltották az oktatói munkától. 1989-ben aktívan részt vett a forradalmi megmozdulásokban, egy ideig a jilavai börtön lakója volt. 1990-től folytatta oktatói munkáját a BME-n. 1996-2000 között több kormányzati tisztséget viselt: főtanácsos volt a környezetvédelmi minisztériumban, egy évig az ipari és kereskedelmi minisztérium államtitkára volt, majd 1998-tól a Tudomány-, Technológia- és Újításügyi Országos Ügynökség elnöki tisztségét töltötte be. Nemrégiben pályázat révén nyerte el az alakuló Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) dékáni tisztségét. Úgy látja, hogy neves szakembereket kell idecsábítani az országból és külföldről, akik helyi fiatal szakemberekből nevelnek oktatókat, kutatókat. Lányi reméli, hogy az új helyszínen kezdődhet a tanév. /A szellemet kell idecsalogatnunk. Lányi Szabolcs, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem dékánja az újabb kihívásokról. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 10./
2001. május 11.
Négyszázötven hallgatóval kezdi meg működését ősszel az erdélyi magyar tudományegyetem első három akkreditált szaka Csíkszeredában - jelentette be máj. 9-én a felsőfokú tanintézet műszaki és gazdaságtudományi karának dékánja, Lányi Szabolcs, aki szerint tíz hazai, továbbá budapesti és nürnbergi egyetemeken tanító tanár ad elő majd. Becslése szerint öt év múlva Csíkszereda olyan egyetemi központtá válik, ahol több mint 2500 hallgató tanul majd, s reméli, hamarosan akkreditálják a csíkszeredai tagozat további három szakát is: a román-angol, az élelmiszeripar-technológiai és a környezetvédelmi-mérnöki szakot. Lányi elmondta: nem törvényes kötelezettség, hanem tényleges szükséglet diktálta a román tannyelvű részleg beindítását, hiszen a térség magyar tannyelvű iskoláiban nagy a hiány román nyelv- és irodalomszakos tanárok tekintetében. /Az erdélyi magyar egyetem első diákjai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./
2001. május 29.
Nem módosítják az akkreditációs törvényt, hiszen több hónapos huzavona után a képviselőház elutasította a Nagy-Románia Párt ebbéli kérelmét. Asztalos Ferenc képviselő közölte, hogy az erdélyi magyar tudományegyetem további építkezési útjába sem a kormány, sem az országos akkreditációs tanács nem tud újabb akadályokat gördíteni. Amennyiben az akkreditációs tanács megadja a kért szakok ideiglenes működési engedélyét, ősztől beindulhat (három szakkal Csíkszeredában és hárommal Marosvásárhelyen) az erdélyi magyar tudományegyetem. A Partiumi Egyetem integrálódni szeretne az erdélyi magyar tudományegyetembe. Ennek az egyetemnek olyan szellemi műhellyé kell kinőnie magát, ahonnan a végzős fiatal olyan önazonosság-tudattal, a közösségért felelősséget vállaló gondolkodásmóddal kerül ki, amely arra készteti, hogy itt maradjon, és tudását a hazai munkaerőpiacon kamatoztassa - nyilatkozta Asztalos Ferenc képviselő, a képviselőház oktatási bizottságának alelnöke. /A magyar nyelvű képzés fellegvára. Ősztől működhet az erdélyi magyar egyetem. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 29./
2001. május 30.
A felsőfokú oktatási intézmények között ma már verseny folyik, ezt nem hagyhatja figyelmen kívül a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) sem, amikor a készülő Erdélyi Magyar Tudományegyetemről van szó - jelentette ki máj. 29-én Andrei Marga, a BBTE rektora. Elmondta, a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, amikor 1993-ban átvette a rektorátus vezetését, 14 576 hallgató volt, beleértve a magiszteri tanulmányaikat folytatókat és a doktorandusokat is. Ezzel szemben a 2000-2001-es tanévben 38 500 hallgató tanul az intézményben. A változások a magyar nyelvű karokat is érintették. Míg 1993-ban csupán 772 hallgató tanult magyarul, ma 6042 diáknak nyílik erre lehetősége. Nyolc évvel ezelőtt 19 magyar szak létezett, jelenleg pedig 47 szakon tanulhatnak - minden tantárgyat - anyanyelvükön a magyar hallgatók. Ugyanakkor magyar nyelvű kihelyezett főiskolai karok működnek Szatmárnémetiben, Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen, Kézdivásárhelyen, Nagyenyeden és Marosvásárhelyen. /Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem konkurencia a BBTE-nek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./
2001. június 2.
Jún. 1-jén Egyetemi oktatás az évezred kezdetén címmel szakmai értekezletet szervezett a BBTE magyar tagozata. Az intézmény első összkonfereciájára a 270 magyar anyanyelvű egyetemi oktató közül mintegy 50 jött el. A rendezvényt dr. Kása Zoltán rektor-helyettes nyitotta meg, őt Andrei Marga rektor követte, aki az értekezlet legfontosabb pontjait - az egyetemi terjeszkedés, nemzedékváltás, elszigeteltség és felzárkózás, külső és belső minőségi értékelés, az egyetemi oktató személyisége, tanítási stílusok, az egyetemi vezetés kérdései - érintve a nyugati egyetemi élet prizmáján keresztül vázolta fel a BBTE fejlődésének fő irányvonalait. A tudományos ülésszak kolozsvári, illetve szegedi egyetemi oktatók előadásaival folytatódott. Kása szerint az Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) beindulása egyelőre nem teremtett komoly versenyhelyzetet a BBTE számára, ugyanis ez utóbbi - mint ismeretes - olyan szakokat céloz meg, amelyek a BBTE-n nincsenek. Az EMTE viszont komoly konkurenciát fog jelenteni a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem számára, ahol rendkívül nagy a román tagozatra járó magyar diákok száma. /Szabó Csaba: A BBTE magyar tagozatának első szakmai összkonferenciája. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./
2001. június 2.
Jún. 1-jén Egyetemi oktatás az évezred kezdetén címmel szakmai értekezletet szervezett a BBTE magyar tagozata. Az intézmény első összkonfereciájára a 270 magyar anyanyelvű egyetemi oktató közül mintegy 50 jött el. A rendezvényt dr. Kása Zoltán rektor-helyettes nyitotta meg, őt Andrei Marga rektor követte, aki az értekezlet legfontosabb pontjait - az egyetemi terjeszkedés, nemzedékváltás, elszigeteltség és felzárkózás, külső és belső minőségi értékelés, az egyetemi oktató személyisége, tanítási stílusok, az egyetemi vezetés kérdései - érintve a nyugati egyetemi élet prizmáján keresztül vázolta fel a BBTE fejlődésének fő irányvonalait. A tudományos ülésszak kolozsvári, illetve szegedi egyetemi oktatók előadásaival folytatódott. Kása szerint az Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) beindulása egyelőre nem teremtett komoly versenyhelyzetet a BBTE számára, ugyanis ez utóbbi - mint ismeretes - olyan szakokat céloz meg, amelyek a BBTE-n nincsenek. Az EMTE viszont komoly konkurenciát fog jelenteni a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem számára, ahol rendkívül nagy a román tagozatra járó magyar diákok száma. /Szabó Csaba: A BBTE magyar tagozatának első szakmai összkonferenciája. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./
2001. június 6.
Jún. 5-én Marosvásárhelyen, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum dísztermében összegyűlt végzős diákoknak bemutatták az Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karát. Dr. Lányi Szabolcs, a csíkszeredai kar dékánja rövid beszámolójában elmondta: A csíkszeredai karon októbertől biztosan beindul a Könyvelési és gazdasági informatika, a Vidékfejlesztés és az Agrárközgazdaság szak. A működési engedély megszerzése folyamatban van a környezetmérnöki, élelmiszeripari mérnöki, valamint a román-angol szak számára is. Az immár engedéllyel rendelkező, fent említett szakokon a képzés időpontja négy év, a jelentkezőket kolozsvári, bukaresti, brassói és magyarországi egyetemi tanárok, szakemberek fogják oktatni. Szakonként 50 helyet hagytak jóvá, egyelőre nincs meghatározva, hogy hány hely lesz tandíjmentes és hány tandíjköteles. A tandíjak az országban működő egyetemeken megszabottakhoz hasonló lesz, félévenként 100-200 dollár. A csíkszeredai egyetemnek hétemeletes székháza van - a volt Hargita Szálloda - ahol tantermeket, előadótermeket és kollégiumi szobákat alakítottak ki. /Bemutatkozott az Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Toboroztak a csíkszeredaiak. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 6./
2001. június 15.
Elégtétel számomra, hogy szakmai szempontból semmilyen természetű kifogás nem merült fel a Sapientia Tudományegyetem keretén belül tervezett román-angol szak akkreditációs kérelmével kapcsolatban - jelentette ki a dr. Balázs Lajos. A szak indításával megbízott pedagógus elmondta, hogy az országos akadémiai felmérő és akkreditáló bizottság (CNEAA) által kiküldött szakemberek kedvezően véleményezték az előterjesztett dokumentációt, a tervezett oktatási helyszínt, az infrastrukturális feltételeket. Világos és megvalósítható - írták a jegyzőkönyvbe. A CNEAA küldötteinek megindokolták a szakindítás szükségességét, hisz a székelyföldi iskolákban román- és angoltanár hiány van. - Túl a tanárképzésen, a szak tudományos célkitűzése a román nyelv nemzetiségi iskolákban való tanítási módszertanának kidolgozása - hangsúlyozta dr. Balázs Lajos. A helyszíni szemle után jelentés készül. Ezt terjesztik a CNEAA elé, s ez alapján dönt majd a testület az ideiglenes működési engedély megadásáról. Ezt kell kövesse a kormány döntése, amely határozat formájában kell megjelenjen a Hivatalos Közlönyben. A kormány még nem döntött a korábbi ideiglenes működési engedélyek kérdésében sem. - Időközben Sapientia Tudományegyetem lett a magyar felsőoktatási intézmény neve, mert a CNEAA nem fogadta el a javasolt Erdélyi Magyar Tudományegyetem nevet. /Román-angol szak Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 15./
2001. június 15.
Elégtétel számomra, hogy szakmai szempontból semmilyen természetű kifogás nem merült fel a Sapientia Tudományegyetem keretén belül tervezett román-angol szak akkreditációs kérelmével kapcsolatban - jelentette ki a dr. Balázs Lajos. A szak indításával megbízott pedagógus elmondta, hogy az országos akadémiai felmérő és akkreditáló bizottság (CNEAA) által kiküldött szakemberek kedvezően véleményezték az előterjesztett dokumentációt, a tervezett oktatási helyszínt, az infrastrukturális feltételeket. Világos és megvalósítható - írták a jegyzőkönyvbe. A CNEAA küldötteinek megindokolták a szakindítás szükségességét, hisz a székelyföldi iskolákban román- és angoltanár hiány van. - Túl a tanárképzésen, a szak tudományos célkitűzése a román nyelv nemzetiségi iskolákban való tanítási módszertanának kidolgozása - hangsúlyozta dr. Balázs Lajos. A helyszíni szemle után jelentés készül. Ezt terjesztik a CNEAA elé, s ez alapján dönt majd a testület az ideiglenes működési engedély megadásáról. Ezt kell kövesse a kormány döntése, amely határozat formájában kell megjelenjen a Hivatalos Közlönyben. A kormány még nem döntött a korábbi ideiglenes működési engedélyek kérdésében sem. - Időközben Sapientia Tudományegyetem lett a magyar felsőoktatási intézmény neve, mert a CNEAA nem fogadta el a javasolt Erdélyi Magyar Tudományegyetem nevet. /Román-angol szak Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 15./
2001. június 25.
Jún. 25-én tartották Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) által szervezett Országos Szakmai Napokat (OSZN) számos neves bel- és külföldi tudós, egyetemi tanár, akadémikus részvételével. Dr. Bíró Károly EMT-elnök köszöntötte a résztvevőket. Dr. Berényi Dénes akadémikus /Debrecen/ Az ezredforduló kihívásai és a természettudomány című előadásában megállapította, hogy míg 50 éve a gazdag országok és a szegény országok között csak mintegy 30-szoros volt a különbség, mára ez 300-szorosra nőtt, a tartalékok négyötödével a föld lakosságának csupán ötöde rendelkezik. A környezetpusztítás, a folytonosan növekedő energiaéhség, az elképesztő pazarlás (a források mintegy 60%-át hadikutatásra fordítják) ugyancsak a kihívások közé tartozik. A kolozsvári származású dr. Benedek Dezső (Georgiai Tudományegyetem, Egyesült Államok) az internetes oktatással kapcsolatos tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. Az előadók között volt - többek között - dr. Pusztai Kálmán (Kolozsvári Műszaki Egyetem), dr. Kolozsvári Zoltán (Plasmaterm Kft.), dr. Lányi Szabolcs (Tudományos és Technológiai Fejlesztési ügynökség, Bukarest). dr. Jung János egyetemi tanár /az orvostudomány fejlődéstörténetét vázolta fel/, dr. Dávid László, a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem tanára, dr. Wanek Ferenc, a Kolozsvári Állami Földtani Intézet munkatársa és dr. Pálfalvi Attila, aki az évek óta készülő román-magyar műszaki szótárról beszélt. /(bálint-bodolai-korondi): Országos Szakmai Tanácskozás. Tanácskoztak az erdélyi magyar műszaki szakemberek. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 25./ Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság kilencedik alkalommal rendezte meg az Országos Szakmai Napokat. Miként felelnek meg szakembereink, tudományos-civil szervezeteink az információs és technológiai robbanás óriási kihívásának - erre keresték a választ a tanácskozáson. A rendezvényen mintegy száz szakember, köztük négy akadémikus: dr. Berényi Dénes (Debrecen), dr. Kökényesi Sándor (Ungvár, Debrecen), dr. Pungor Ernő (Budapest) és dr. Benkő Samu (Kolozsvár) vett részt. A külföldi előadók között jelen volt dr. Benedek Dezső, a Georgia Egyetem professzora. Az EMT Máthé Enikőt, a Firka természettudományos lap szerkesztőbizottságában végzett tízéves kitartó munkájáért első díjjal tüntette ki. Második díjban részesült Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere, aki szintén egy évtizede vezeti a szervezet fizika szakosztályát. A harmadik díjat dr. Lányi Szabolcs, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai tagozatának kinevezett dékánja vehette át a Tudományos, Technológiai és Innovációs Országos Ügynökségben folytatott tevékenységéért. A magyarországi vendégek által kiosztott Vermes Miklós-díjban részesült Égető Albert, Bíró Tibor és Puskás Ferenc, a Vermes-plakettet pedig dr. Bíró Károly, az EMT országos elnöke vehette át. /Szucher Ervin: Újkori kihívások. Országos Szakmai Napokat tartott az EMT. = Krónika (Kolozsvár), jún. 25./
2001. június 26.
Kolumbán Gábor, az alakuló Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karainak szervezésével megbízott igazgató leszögezte: egyetem lesz, október elsején beindul az oktatás Csíkszeredában. Kidolgoztuk az egyetem chartáját, ebben szerepelnek a helyszínek is. Konszenzus van az alapvető elvi kérdésben, például a decentralizált szervezésben és az egyetem három funkciójában: oktatás, kutatás és szolgáltatás. Kolumbán hangsúlyozta, hogy az EMTE-t ki kell emelni az erdélyi magyarságon belül zajló politikai háborúból, egyfajta akadémiai szférába helyezve. Lányi Szabolcs professzor áttelepült Csíkszeredába, az ő személyisége, dékáni szerepe meghatározza az intézmény akadémiai jellegét. Győrffy professzor vállalt főszerepet a matematika tanszék kiépítésében. Sok doktorandus jelentkezik adjunktusi állásokra. Kolumbán reméli, hogy előbb-utóbb a magyar egyetem építésére a román kormány is felajánlja a támogatását. /Kristály Lehel: Egyetem lesz! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 26./
2001. július 4.
Dr. Tonk Sándor, a Sapientia Egyetem rektora júl. 3-án ismertette az ideiglenes működési engedéllyel rendelkező erdélyi magyar tudományegyetemen ősztől induló szakokat. A sajtóértekezleten jelen volt még Hauer Melinda, az egyetem főtitkára; dr. Tánczos Vilmos megbízott rektor-helyettes; dr. Szilágyi Pál kuratóriumi tag, valamint Farkas Emőd, az alapítvány új irodavezetője. Az Akkreditációs Bizottság júl. 3-i határozata alapján az egyetem újabb három szakra kapott ideiglenes működési engedélyt. Egyik a Csíkszeredába kihelyezett fakultás román- valamint angol nyelv és irodalom karára szól, másik kettő pedig a Marosvásárhelyen zajló oktatás szociálpedagógia, valamint mechatronika szakra szóló engedély. A szakok mellett az egyetem ideiglenes működéséről is döntést hozott tegnap a bizottság, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem elnevezés helyett viszont a Sapientia Egyetem nevet engedélyezte. Remény van arra, hogy az egyetemi év kezdetén, október elsején az említett két színhelyen, Csíkszeredában és Marosvásárhelyen beindul az oktatás. Valamennyi szakon vannak tandíjas és tandíjmentes helyek, ezek 50-50 százalékban oszlanak meg, az összeg pedig évi 200 dollár. Emellett az egyetem már az első évtől kezdve biztosít három fajta ösztöndíjat a hallgatói számára. Létezik szociális, érdem- és tanulmányi ösztöndíj, az alapnak a 40 százaléka a szociális, a többi pedig az érdem- és a tanulmányi ösztöndíj között oszlik meg. Ennek célja, hogy rekompenzálja a tandíjat, hiszen az egyetem nem profitbeállítottságú - hangsúlyozta dr. Tonk Sándor. A következő szakokra lehet tehát július 23-tól felvételizni: - Csíkszereda: vidékfejlesztési tanszék 13 tandíjmentes, 12 tandíjas hely; agrárközgazdaság szak: 25-25; könyvelés és gazdasági informatika szak: 25-25; román nyelv és irodalom - angol nyelv és irodalom szak: 25-25 hely. - Marosvásárhely: informatika szak: 25-25; mechatronika szak: 25-25; és szociálpedagógia szak: 20-20 hely. A tanári állások betöltése egyelőre némi gondot jelent, de erre számítottak. Segítséget jelent hogy már korábban elindítottak egy olyan ösztöndíj-rendszert, amely a doktorátusképzést segítette, így azok, akik részt vettek ebben a rendszerben ősztől már vállalhatják az oktatást. Ezenkívül egy ideig szükség lesz betanító és vendégtanárokra is. Az első pályázati hirdetés már megjelent a sajtóban. - Csíkszeredában vásároltak egy ingatlant, amelynek alkalmassá tétele folyamatban van. Marosvásárhelyen egyelőre bérelt épületben kezdik a tevékenységet, de közben zajlik a telekvásárlási kísérlet, ahol majd felépülhet a campus, valamint a műszaki egyetem új épülete. A szerveződő Sapientia Egyetem négy helyszínen szeretné elindítani az oktatást, a már említett két város mellett, Kolozsváron és Nagyváradon is lesznek szakok, ezek kiépítése folyamatban van. Ezen kívül az egyetem vezetősége fontosnak tartja egy egyetemi könyvtár létesítését, amely elérhető lesz minden Kolozsváron tanuló diák számára, függetlenül attól, hogy milyen felsőoktatási intézményben tanul. A Sapientia Egyetem székhelye Kolozsvárott lesz, ehhez már megvásárolták Bocskai István fejedelem szülőházát, és elkezdődtek a felújítási munkálatok. /Köllő Katalin: Ősztől indul a Sapientia Egyetem. Csíkszeredai és marosvásárhelyi szakokra lehet felvételizni. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./
2001. július 4.
Dr. Tonk Sándor, a Sapientia Egyetem rektora júl. 3-án ismertette az ideiglenes működési engedéllyel rendelkező erdélyi magyar tudományegyetemen ősztől induló szakokat. A sajtóértekezleten jelen volt még Hauer Melinda, az egyetem főtitkára; dr. Tánczos Vilmos megbízott rektor-helyettes; dr. Szilágyi Pál kuratóriumi tag, valamint Farkas Emőd, az alapítvány új irodavezetője. Az Akkreditációs Bizottság júl. 3-i határozata alapján az egyetem újabb három szakra kapott ideiglenes működési engedélyt. Egyik a Csíkszeredába kihelyezett fakultás román- valamint angol nyelv és irodalom karára szól, másik kettő pedig a Marosvásárhelyen zajló oktatás szociálpedagógia, valamint mechatronika szakra szóló engedély. A szakok mellett az egyetem ideiglenes működéséről is döntést hozott tegnap a bizottság, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem elnevezés helyett viszont a Sapientia Egyetem nevet engedélyezte. Remény van arra, hogy az egyetemi év kezdetén, október elsején az említett két színhelyen, Csíkszeredában és Marosvásárhelyen beindul az oktatás. Valamennyi szakon vannak tandíjas és tandíjmentes helyek, ezek 50-50 százalékban oszlanak meg, az összeg pedig évi 200 dollár. Emellett az egyetem már az első évtől kezdve biztosít három fajta ösztöndíjat a hallgatói számára. Létezik szociális, érdem- és tanulmányi ösztöndíj, az alapnak a 40 százaléka a szociális, a többi pedig az érdem- és a tanulmányi ösztöndíj között oszlik meg. Ennek célja, hogy rekompenzálja a tandíjat, hiszen az egyetem nem profitbeállítottságú - hangsúlyozta dr. Tonk Sándor. A következő szakokra lehet tehát július 23-tól felvételizni: - Csíkszereda: vidékfejlesztési tanszék 13 tandíjmentes, 12 tandíjas hely; agrárközgazdaság szak: 25-25; könyvelés és gazdasági informatika szak: 25-25; román nyelv és irodalom - angol nyelv és irodalom szak: 25-25 hely. - Marosvásárhely: informatika szak: 25-25; mechatronika szak: 25-25; és szociálpedagógia szak: 20-20 hely. A tanári állások betöltése egyelőre némi gondot jelent, de erre számítottak. Segítséget jelent hogy már korábban elindítottak egy olyan ösztöndíj-rendszert, amely a doktorátusképzést segítette, így azok, akik részt vettek ebben a rendszerben ősztől már vállalhatják az oktatást. Ezenkívül egy ideig szükség lesz betanító és vendégtanárokra is. Az első pályázati hirdetés már megjelent a sajtóban. - Csíkszeredában vásároltak egy ingatlant, amelynek alkalmassá tétele folyamatban van. Marosvásárhelyen egyelőre bérelt épületben kezdik a tevékenységet, de közben zajlik a telekvásárlási kísérlet, ahol majd felépülhet a campus, valamint a műszaki egyetem új épülete. A szerveződő Sapientia Egyetem négy helyszínen szeretné elindítani az oktatást, a már említett két város mellett, Kolozsváron és Nagyváradon is lesznek szakok, ezek kiépítése folyamatban van. Ezen kívül az egyetem vezetősége fontosnak tartja egy egyetemi könyvtár létesítését, amely elérhető lesz minden Kolozsváron tanuló diák számára, függetlenül attól, hogy milyen felsőoktatási intézményben tanul. A Sapientia Egyetem székhelye Kolozsvárott lesz, ehhez már megvásárolták Bocskai István fejedelem szülőházát, és elkezdődtek a felújítási munkálatok. /Köllő Katalin: Ősztől indul a Sapientia Egyetem. Csíkszeredai és marosvásárhelyi szakokra lehet felvételizni. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./
2001. július 6.
Hollanda Dénes professzor egyelőre még a marosvásárhelyi Petru Maior műszaki egyetem tanára. Az erdélyi magyar tudományos oktatás megszállott híve, néhány éve létrehozta a Hollanda Alapítványt, és azt mondta: egészen biztosan be fog indulni az erdélyi magyar egyetem - vagy állami vagy magán úton. A Sapientia Egyetem marosvásárhelyi részére jóváhagyták a szociálpedagógia, az informatika és a mechatronika szakokat. Hollanda emlékeztetett, hogy öt szakra kértek engedélyt, az eddigiek mellé a számítástechnikát, valamint az automatizálás-ipari informatikát. Ez utóbbi kettőt is ellenőrizte a szakbizottság, nem voltak kifogások, ennek ellenére elnapolták a jóváhagyást. Az engedélyezett szakokra a felvételi júl. 23-án kezdődik. A szociálpedagógián negyven, az informatikán és mechatronikán 50-50 hely van. Mint más városokban is, a helyek fele tandíjmentes, a másik fele tandíjköteles, egy évre a tandíj 200 dollárnak megfelelő összeg. A középiskolák bentlakásaiban lesz hely az egyetemisták elszállásolására. Ingyenes tájékoztató füzetet adnak az érdekelődőknek. A Petru Maior műszaki egyetem több éve ígérgeti, hogy lesz magyar oktatás, ugyanis a diákok negyven százaléka magyar ajkú, azonban ebből nem lett semmi. - Az induló magyar egyetemen a képzés magas színvonalú lesz. Egyelőre a Petru Maior Egyetem magyar tanáraira alapoznak, de más városokból is megpróbálják hazacsalogatni azokat a tanárokat, professzorokat, akik innen származnak. Egyelőre csak Hollanda vezethet doktorátust, de hamarosan Dávid László professzor is megkaphatja ezt a jogot. - Romániában jelenleg magyar nyelvű műszaki oktatás sehol nem létezik. Ezt nehéz beindítani. A mechatronika (mechanika+elektronika) hasznos képzés, mert az ott végzett mérnök egy személyben informatikus, gépészmérnök és villamosmérnök. A szociálpedagógia azért szükséges, mert nagy teret hódítanak a szenvedélybetegségek. /Máthé Éva: Mit jelent a Sapientia Marosvásárhelyen? (Interjú dr. HOLLANDA DÉNES professzorral, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi kirendeltségének dékánjával). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./
2001. július 6.
Hollanda Dénes professzor egyelőre még a marosvásárhelyi Petru Maior műszaki egyetem tanára. Az erdélyi magyar tudományos oktatás megszállott híve, néhány éve létrehozta a Hollanda Alapítványt, és azt mondta: egészen biztosan be fog indulni az erdélyi magyar egyetem - vagy állami vagy magán úton. A Sapientia Egyetem marosvásárhelyi részére jóváhagyták a szociálpedagógia, az informatika és a mechatronika szakokat. Hollanda emlékeztetett, hogy öt szakra kértek engedélyt, az eddigiek mellé a számítástechnikát, valamint az automatizálás-ipari informatikát. Ez utóbbi kettőt is ellenőrizte a szakbizottság, nem voltak kifogások, ennek ellenére elnapolták a jóváhagyást. Az engedélyezett szakokra a felvételi júl. 23-án kezdődik. A szociálpedagógián negyven, az informatikán és mechatronikán 50-50 hely van. Mint más városokban is, a helyek fele tandíjmentes, a másik fele tandíjköteles, egy évre a tandíj 200 dollárnak megfelelő összeg. A középiskolák bentlakásaiban lesz hely az egyetemisták elszállásolására. Ingyenes tájékoztató füzetet adnak az érdekelődőknek. A Petru Maior műszaki egyetem több éve ígérgeti, hogy lesz magyar oktatás, ugyanis a diákok negyven százaléka magyar ajkú, azonban ebből nem lett semmi. - Az induló magyar egyetemen a képzés magas színvonalú lesz. Egyelőre a Petru Maior Egyetem magyar tanáraira alapoznak, de más városokból is megpróbálják hazacsalogatni azokat a tanárokat, professzorokat, akik innen származnak. Egyelőre csak Hollanda vezethet doktorátust, de hamarosan Dávid László professzor is megkaphatja ezt a jogot. - Romániában jelenleg magyar nyelvű műszaki oktatás sehol nem létezik. Ezt nehéz beindítani. A mechatronika (mechanika+elektronika) hasznos képzés, mert az ott végzett mérnök egy személyben informatikus, gépészmérnök és villamosmérnök. A szociálpedagógia azért szükséges, mert nagy teret hódítanak a szenvedélybetegségek. /Máthé Éva: Mit jelent a Sapientia Marosvásárhelyen? (Interjú dr. HOLLANDA DÉNES professzorral, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi kirendeltségének dékánjával). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./
2001. július 7.
Az RMDSZ az elmúlt időszakban a szövetség további eredményeket ért el - jelentette ki Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Az RMDSZ elsősorban arra törekedett, hogy ne álljanak le azok a pozitív folyamatok, amelyek az elmúlt időszakban beindultak. A közigazgatási törvény életbelépése az elmúlt három hónap egyik legjelentősebb eredménye. Gheorghe Funar polgármester nyíltan megtagadta a törvény alkalmazását, de Takács szerint ez ellen megvannak a megfelelő bírósági, politikai és közigazgatási eszközök. Szintén az eredmények közé sorolható a 2001. februárjában életbe lépett, az elkobzott vagyonok visszaszolgáltatásáról szóló törvény, amely több tízezer erdélyi magyar tulajdonos kálváriáját rövidíti meg. Ami viszont az egyházi ingatlanokat illeti, nemhogy ezek visszaszolgáltatása terén nem történt semmilyen előrelépés, de még az érvényben levő rendelkezések alkalmazása is várat magára. Az RMDSZ javaslatai a kis- és középvállalkozók számára biztosítandó kedvezményekről bekerültek az idei költségvetésbe. Takács szerint az RMDSZ jó politikai érzékének köszönhető, hogy az erdélyi magyar tudományegyetem kérdése is bekerült a megállapodásba. Az RMDSZ és a kormánypárt közötti egyezményben szerepel a földtörvény alkalmazásának felgyorsítására. Ehelyett Adrian Nastaseék hónapokig a jogszabály korlátozó módosításán fáradoztak. A jogszabály végül úgy módosult, hogy csak elenyésző mértékben csorbítja az erdélyi magyarok által visszaigényelt tulajdon nagyságát. Takác úgy véli: amennyiben sikerül maradéktalanul teljesíteni az egyezményben foglaltakat, amelyben még olyan fontos kérdések is szerepelnek, mint a 24 órás országos magyar rádióadás, illetve a Babes-Bolyai Tudományegyetem kérdése, az RMDSZ meg lehet elégedve a kormánypárttal való együttműködéssel. A státustörvény miatt jelenleg felerősödtek a nacionalista hangok, az RMDSZ össztűz alá került, a szövetségen belül is folynak a minősítgetések. Látható volt azoknak a román politikusoknak a "barátsága", akikkel a tusnádfürdőihez hasonló rendezvényeken találkoztak évről évre: rögtön retorikát váltottak. Mélyreható mentalitásváltás nem történt sem a román politikában, sem a román közember szintjén, különösen Edélyben. Jó példa erre a tavalyi parlamenti és elnökválasztás, amely hatalmas fölényhez juttatta Erdélyben a nacionalista erőket. /Székely Kriszta: Mérlegen az SZDP-RMDSZ egyezmény. Takács: A politikai körülményekhez kell viszonyítani az eredményeket. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./
2001. július 7.
Megkezdheti működését a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (SEMTE). Csíkszeredában elsősorban a vidékfejlesztésre gondoltak, amikor a vidéki gazdaságtan, az agrárközgazdaság, a könyvelés és gazdasági informatika terén terveztek négyéves képzést, Marosvásárhelynek pedig minden esélye megvan arra, hogy a magyar tannyelvű műszaki felsőoktatás fellegvárává váljék. A Sapientia ugyanakkor lehetőséget nyújt a humán érdeklődésű fiataloknak is, hogy egy olyan területen, mint a szociális munka, valamint a gyermekvédelem, a társadalmi beilleszkedési konfliktusok kezelése, amire egyre nagyobb szükség lesz az elkövetkező években, anyanyelven tanulhassanak. Csíkszeredában pedig a román és az angol nyelv párosításával szeretnék orvosolni a már krónikussá vált román és angoltanár-hiányt. /(bodolai): Élni a lehetőséggel. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 7./
2001. július 7.
A Sapientia Egyetem csíkszeredai székhelyén dr. Balázs Lajos, a román-angol szak megbízott előkészítője leszögezte, hogy reális szükségletből indultak ki a kar létrehozásakor. Megoldatlan Székelyföldön a román nyelv és irodalom célravezető tanítása. A tanterv, a tankönyv nem megfelelő, de a személyi feltétel sem biztosított. Valahányszor ellenőrzés jött, a végkonklúzió az volt: nem tudnak a magyar gyerekek románul. 1989 után az idehelyezett tanárok zöme hazament. Belőlük lettek az úgynevezett elüldözettek. A megüresedett román tanári állásokat érettségizettek foglalták el. 445 román nyelvtanári állás üres a három székely megyében. Ráadásul az elkövetkező hat esztendőben háromszáz, jelenleg működő tanító-tanár megy nyugdíjba. Ez indokolja a szak indítását. Balázs az oktató személyzet 80-85 százalékát a bukaresti egyetem bölcsész karáról hívta meg. Ugyanakkor a Székelyföldről származó fiatal, induló szakemberek közreműködésére is számítanak. Az egyetem módszertani központ is kíván lenni, mivel kutatni fogja e nyelv tanítását sajátosan a magyar iskolában. Ugyanazon a szinten fogják tanítani a magyar leíró nyelvtant. Bevezetik a román-magyar kontrasztív nyelvtan megnevezésű tantárgyat. Fordítástant is fognak tanítani. A tanszék létrehozásával párhuzamosan a könyvtár létrehozatalán is fáradoznak. Az angol nyelv tanulásához egy nyelvi laboratórium is szükséges, ehhez Magyarországról várnak támogatást. /Daczó Dénes: Minőségi oktatás és kutatási rendszer. Nem diplomagyárba hívjuk a diákokat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./
